Olaszország

Szégyen ide, szégyen oda, az első idegenvezetős velencei utazásomból mindössze néhány tábla rémlik fel előttem. Mielőtt az idegenvezetőnk magunkra hagyott volna bennünket a több száz éves patinás épületek talapzatát nyaldosó, és a számunkra teljesen egyformának tűnő kanálisok partján, felhívta a figyelmünket arra, hogy az épületek oldalán lévő táblák segítségével, melyeken leggyakrabban a per Rialto (Rialto-híd) … Olvass tovább

Firenze, ha nem is a világ legdrágább városa, de mindenképp Olaszország egyik legdrágább városa, ezért aztán könnyen azt hihetnénk, hogy mélyen a zsebünkbe kell nyúlni már akkor is, ha csak ízelítőt szeretnénk kapni a város látnivalóiból. Nekem azonban van egy jó hírem, ha csupán egy-két napot tudunk szánni arra, hogy felderítsük a város látnivalóit, egy … Olvass tovább

Délelőtt elvonatoztunk Monopoli-ba, és miután otthagytuk a cuccainkat a lefoglalt szálláson, megreggeliztünk. Ezúttal egy olyan kisboltot választottunk, ahol a csemegepultban található hozzávalókból a szemünk láttára készítették el a szendvicseket. Monopoli-ból Polignano a Mare felé vettük az irányt, ami mindössze öt percre volt innen vonattal. A nap nagy résztét itt töltöttük, este pedig Monopoli-t fedeztük fel. … Olvass tovább

Bari és Alberobello között nagyon jó a közlekedés, csak az volt a baj, hogy nem lehetett végig vonattal menni, hanem Putignano-ban buszra kellett szállni. Ezzel a nem elhanyagolható részlettel mi is már csak a vasútállomáson szembesültünk, de szerencsénkre a busz bevárta a vonatot. Bari-ból Matera-ba mentünk egy kora reggeli busszal. Azért a buszozást választottuk, mert … Olvass tovább

Annak ellenére, hogy különösebb nehézségek nélkül indult a nap Puglia nem épp legfrekventáltabb településén, és a több órás vonatozás sem volt kellemetlen, sőt Martina Franca közelében kimondottan látványos volt a földből random szerűen kiemelkedő megszámlálhatatlan trulli miatt, a vége azért mégsem volt zökkenőmentes. Bár a szállásunk Alberobbello-ban nagyon közel volt a vasútállomáshoz, mégsem találtuk meg … Olvass tovább

A másnapi úttal kapcsolatos részletek birtokában úgy éreztük, innentől kezdve semmi nem okozhat meglepetést számunkra, már ami a vonatozást illeti. Csakhogy egy valamit mégsem vettünk figyelembe, méghozzá azt, hogy a Brindisi-ből Lecce-be induló vonat késhet, és ami késhet, az késik is, de csak éppen annyit, hogy pont ne érjük el a Lecce-ből Gallipoli-ba induló vonatot. … Olvass tovább

Veronából, a szállás elfoglalása után, Mantova-ba mentünk, ahol akár a Palazzo Ducale-t, akár a Palazzo Te-t tekintjük is meg, könnyen elképzelhetjük, milyenek voltak Mantova egykori urainak, a Gonzagak-nak a mindennapjai. Ebből a házból származik Vincenzo Gonzaga, aki 1595-ben, 1597-ben és 1601-ben személyesen vezetett hadat a török ellen Esztergom, Győr és Kanizsa falai alá. De itt … Olvass tovább

Szállásunk ezúttal Colombare Sirmione egyik három csillagos hotelében volt, amelyet Veronából legegyszerűbben a Szent Zénó-templom környékén lévő buszmegállóból tudtunk megközelíteni egy menetrend szerinti busszal. Mondanom sem kell, hogy a veronai buszmegállóra még a helyiek segítségével sem volt egyszerű ráakadni, de legalább Colombare Sirmione-ben minden gördülékenyen ment. Amint leadtuk a hotel recepcióján a csomagjainkat, máris elindultunk … Olvass tovább

Budapestről induló gépünk késő este ékezett meg a bergamo-i reptérre, ezért igyekeznünk kellett, hogy este 11-ig be tudjunk jelentkezni a város egyetlen olyan elfogadható árkategóriájú szállására, amely a késő esti bejelentkezést is engedélyezte. Az 1-es busz, amely a városközpontot köti össze a reptérrel, épp a reptér bejárata előtt várakozott, így azonnal fel tudtunk ugrani rá. … Olvass tovább